Illés Kálmán

Zenei tanulmányaimat szülőfalumban Pécelen kezdtem Maródy Józsefné, Németh Emma tanárnőnél úgy 8 éves korom körül. Tanárnőm kitűnő irányítása mellett igen gyorsan haladtam a zongoratanulásban. Amikor pár év múlva Székesfehérvárra költöztünk, az ottani Városi Zeneiskolában Csipkay Éva Budapestről lejáró fiatal zongoraművész osztályába kerülvén, felmerült annak lehetősége, hogy akár a Liszt Ferenc Zeneakadémiára is felvételizhetnék.
Ez 1944 szeptemberében meg is történt és felvételt nyertem a zongora tanszak II. előkészítő osztályába dr Dániel Ernő zongoraművész főiskolai tanárhoz.
A nála végzett zenei munka meghatározó lett egész későbbi művészi és pedagógiai tevékenységemre. Közben tanárom külföldre való távozása miatt tanárváltásra kényszerültem és így tanulmányaimat Wehner Tibor zongoraművész, zeneművészeti főiskolai tanárnál folytattam s az ő irányítása mellett nyertem zongora művésztanári diplomát 1954-ben.

Első munkahelyem a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola lett ahová utazó tanárként jártam le hetente hétfőtől péntekig. Kezdő zongoratanárként szakmailag igen sokat tanultam igazgatómtól Galánffy Lajostól aki maga is zongora szakon tanított. Mivel Miskolcon családos letelepedésemet nem tudtam megoldani, 1957-ben Gulyás György, a debreceni szakiskolai igazgató hívására és lakás ajánlatára munkahelyet váltva, átjöttem Debrecenbe a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolához. Itt megtelepedvén a város és megye zenei életének aktív részesévé váltam hangversenyeken való szerepléseimmel is.

1966-ban megalakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Debreceni Tagozata, ahova főiskolai adjunktusként kinevezést nyertem. A tanítási feladatok mellett a tanulmányi titkári feladatkört is elláttam. Mint a zongora tanszék vezetője zongora metodika tanítására is én kaptam megbízást.
1974-ben megépült a későbbi konzervatórium épülete ahol Gulyás György nyugdíjba vonulásakor 1975-ben átmenetileg a Tanárképző Intézet Debreceni Tagozatának mb. igazgatója voltam.
1992-ben mint a Debreceni Egyetem Konzervatórium főiskolai tanára mentem nyugdíjba. A konzervatóriummal való kapcsolatom azonban nem szűnt meg, mert eleinte teljes óraszámban, a későbbiekben pár órában tanítottam a zongora tanszakon, zömében egyetemi tagozatos hallgatókat 2002-ig.

Zongoraművészi tevékenységem első fontos állomása az 1960-as Nemzetközi Liszt-Bartók zongoraversenyen való részvételem volt. A későbbiekben Debrecenben, Hajdú-Bihar megyében és hazai nagyvárosok mellett, Lengyelországban és Finnországban szólóhangversenyeken és Hidi Péter hegedűművésszel kamaraesteken adtam hangversenyeket.

Nyugdíjba vonulásom óta intenzíven foglalkoztat az előadóművészet. 2004-ben hazánk több városának zenei intézményénél Brahms összes intermezzóját,
2005 évben pedig Liszt műveiből összeállított műsort játszottam.
Terveim között szerepel Chopin összes noktürnjének hangversenyeken való eljátszása a közeljövőben.

Oktatói nevelői munkám 38 éve során több alkalommal az Oktatás Kiváló Dolgozója és Kiváló Munkáért kitüntetést kaptam, 2000-ben a Millenium évében pedig az a megtiszteltetés ért, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából Debrecen Kultúrájáért díjban részesültem .